2008. augusztus 22., péntek

Óperenciás kaland 2008 aug. 15-21.


Zalaszentlászló-Gyülevész
Alig találtuk meg a szállást, de megérte a kezdeti bosszúság... Barátainkkal és gyerekeikkel mentünk egy rövidebb nyaralásra és úgy érezzük: megtaláltuk, amit igazán kerestünk.
Minden van, ami a nyugodt és szórakoztató pihenéshez szükséges gyerekkel. Kiságy, etetőszék, , bébiőr, belül viszonylag szeparált apartmanok kívül viszont egymás melletti kertek és mind a játszótérre néznek. Lovak, kecskék, csacsik, benti játszóház, étteremben játszóház, mászóvár. A medence ugyan nem annyira központi, mivel a hideg esték miatt már napközben sem tudott felmelegedni a víz, de ez nem is volt annyira lényeges. Az ételek ízletesek, bár a kiszolgálás még elég lassú, főleg, ha étlapról rendelünk a menüválasztásos vacsora helyett. Minden reggel állatsimogatáson voltunk, született egy kiscsacsi is az ottlétünk alatt. Sütöttünk szalonnát, esténként jókat beszélgettünk, a gyerekek együtt játszottak- nem is kellett több. Pihentünk. Szerencsére sikerült néhány egészen jó képet készítenem.
Néhány sztorit is meg kell, hogy említsek mindenkivel kapcsolatban.




Olit mindenki óvta, ugyanis ő volt a kicsi. Lili megsimogatta, amikor találkoztak. Brúnó és Lili nagyon sokat játszottak együtt, volt néha harc is, de a végén szerencsére mindig kibékültek és a távozásnál a puszi is csak a kis megfázás miatt maradt el. Lizu a bicajokért volt megőrülve minden mennyiségben. A végén már a nagyobb példányokra utazott. Kísérői pedig lelkesen biztatták. Oli új szavai a nyaralás alatt: "eutá" ez a kukucskajátékból kifejlesztett elbújtam kifejezés akar lenni (mindenhová elbújt ugyanis, függöny mögé, a folyosón az ajtó mögé stb.) valamint a "szia csacsi" volt még, amit többször is ismételgetett- simogatással egybekötve. Homokozás téren is vannak újdonságok, most nagyon szeret lerombolni. Atti épített neki egy elég komoly várat és az volt a legfőbb szórakozása, hogy egy lapáttal odavágott az egésznek. A legjobb mégis a lengőteke volt. Szinte mindenkinek tetszett. Oli dédapjához híven keményen neki is állt rendbetenni a bábúkat. Azt hiszem, őt is visszük majd az emlékversenyre jövőre. A vacsorák és reggelik alatt viszont egyértelműen a benti óperenciás vár volt a nagy szám. Sajnos csak a csúszdáját tudtuk még használni, ez nagyobb gyerekeknek való meg azoknak a szülőknek, akik jól bírják idegekkel, ha a gyerekük eltűnik valahol a vár sűrűjében. A vár fenti részén szintén játszóház volt kialakítva, Oli persze szokásához híven a dobogós szaladgálást és a székremászást élvezte ebből. Kaja téren újdonság volt a Szilvi által készített remek tejbegríz, amit most először evett meg nagyobb mennyiségben és reggelente a svédasztalon található bundáskenyér, ami ugyan eddig is sláger volt, de most teljesedett ki igazán. Prósza névre hallgat az általunk ismert tócsni, amit itt sonkával és sajttal tálaltak, ez is lecsúszott általában.








2008. augusztus 12., kedd

Ujjé a ligetben... avagy fótligeti látogatás

Végre összejött és meglátogattuk Zsuzsit, Marcit és Árpit is Fótligeten. Pont amikor megérkeztünk, Marcus még aludt, ezért Olivér jól "rendet tudott tenni" :-) a nappaliban. Megtalálta Charliet a kukacot és persze jót hintapalintázott rajta. Aztán előkerült a nesszeszer is, amiből persze a két legérdekesebb dolog a fültisztító pálcikás csomag és a sudokremes doboz volt. Konkrétan sikerült körülbelül hat darab mézes puszedlit úgy magába tömni, hogy alig tudta összezárni a száját:-)

Aztán felébredt Marcibaba és kimentünk kicsit a teraszra. Jó nagyot néztem, hogy hogy megnőtt. Most éppen én Zsuzsit láttam benne, persze amikor már Árpi is megérkezett, akkor mindkettőjüket. Hihetetlen, hogy mennyit mosolyog ez a nagyfiú. Még csak négy hónapos, de már 67 cm és 9 kiló. Állandóan vigyorog és szinte egy hangja sincs. Olinak is nagyon tetszett. És persze én is a Marcinak:-) Árpi hamarosan megérkezett és elindultunk felderíteni a játszóteret.
Nagyon klassz lett a tér, amióta nem láttuk. Szinte egész nap ott lehet lenni az árnyas fák alatt úgy, hogy nincs meleg. Persze bevettük a hintát, a csúszdát és a mászókát is. A legnagyobb mégis a kosárpálya volt, ahol Olivér focizott egyet, mintha mindig is ezt csinálta volna. Aztán már nem tudom, hogy mi volt pontosan a baj, de eltört a mécses és sikerült a tipikus bár szerencsére elég ritka sírós pillanatot is lencsevégre kapni. Nagyon jól éreztük magunkat- jövünk máskor is.

2008. augusztus 10., vasárnap

Állatkerti séta

Vasárnap lévén hová is vágyna az ember, ha nem a tömegbe:-) Gondoltuk , hogy a viszonylag kellemes időjárást összekötjük egy állatkerti sétával és végre rábírjuk Olivért, hogy utánozza ő is az állatok hangját. Elindultunk hát és első utunk a vidrához vezetett. Ahogy Atti mondta: "vízikutya". Hogy ez miatt vagy más miatt vívta ki végülis ez az állat a legnagyobb figyelmet egész körutunk során, nem tudni. Mindenesetre nagy tetszést aratott Pömpinél.

Volt ott majom, medve és nagyhangú nagymacska is, ez utóbbi kevésbbé tetszett. A nagydarab elefántot mellett pedig észre sem vette a kis madárkák mellett. Hiába: ő még az apró részletek embere. Aztán persze megtaláltuk a játszóházat, azaz egy műanyag kisházat, ahol nagyon sok érdekes dolog volt. Nyitható ablakok és egy néni, aki burgonyachipsszel kínálta a kisfiunkat. Oli jó fej gyerek volt, mert elfogadta: sőt, folyamatosan visszajárt a bázisra elemózsiáért. Hiába: mindig a más kajája kell.

Angiéktól kapott egy új szélforgót is, amit először fújással, majd kézi hajtással próbált meg munkára bírni. Figyel a kis kópé, nem vitás.
Láttunk tehát majmokat, zsiráfot, vízilovat és gepárdot. Hiúzt is és egyebeket, de jelenleg egy állathanggal sem lettünk gazdagabbak Olivér még vár ezzel a dologgal egy keveset:-)

2008. augusztus 8., péntek

Újabb udvari piknik


Megint összegyűltünk egy páran az udvaron az árnyékban (ahogy minden nap szoktunk) , most csatlakozott Barni és Zsófi is a kis csapathoz. Bemutatom a szereplőket, mert később talán nem fogunk ilyen jó felvételeket készíteni, főleg, ha már mindenki mindenfelé szaladgál... Ugyanis lassan, de biztosan elindulnak ezek a babák nem húzzák el nyár végéig a mászást az biztos.




Kitty és anyukája, Ildi. Kitty baba 11 hónapos, nagyon szereti a szőlőt és a sárgabarackot, de leginkább mindenféle gyümölcsöt... azaz tágítom a kört: minden ennivalót. Ez nem látszik rajta. Kiemelkedő, hogy már tudja utánozni az állatok hangját, ami nem semmi teljesítmény, hiszen Oli még csak rámutat a kutyusra, Kitty már legalább hatféle állathangot tud utánozni. A legjobb a hal:-) Szerintem. Kedvence most éppen Oli motorja. Imádja, ha tolják benne.


Kristóf és Kata. Kristóf nagyon ügyesen elkezdett járni segítséggel, pedig ő is 11 hónapos. Szintén mindent fogyaszt:-) Olivérrel nagyon elnéző és kedves, szinte soha nem háborodik fel, ha Oli pont az ő játékát készül éppen elcsaklizni. Sírni még nem nagyon hallottam, mindig mosolyog. Kedvence most éppen Győző járássegítője.



Győző és az apukája. (nem tudom a nevét, de ha legközelebb találkozunk, megkérdezem). Győző egy éves múlt és már jár. Olyan szabályos fogai vannak, mintha vonalzóval húzták volna. Ő még kevesebbet háborodik fel, mindig feltalálja magát. Nagymamájával is szoktak jönni, sok érdekes játéka van, többek között egy jófajta kormányos motor, amit Oli különösen szeret és leginkább akkor, amikor mindenki más éppen azzal szeretne játszani. Az evés nála sem gond.


Barnabás és Zsófi. Ők nem járnak minden nap, az előbbi hármas klikk szinte minden napsugaras délelőttön a piknikszőnyeg résztvevője.

Barnus elkezdett kúszni, aminek mindenki nagyon örül. Egyelőre ő igényel a legkevesebb energiafelhasználást, Zsófi simán tud nyugodtan ülni és pihenni. Ezért is mondjuk neki, hogy ne siettesse a dolgokat, majd eljönnek azok maguktól. Nálunk is volt ilyen:-)

2008. augusztus 7., csütörtök

"Áinta páintá"- avagy játszótéri körkép











Körülbelül három hete élvezzük igazán a játszóteret annak minden előnyével és hátrányával. Egy időben kezdtük a hintázás pihentető érzését és a mászókázás izzasztó nehézségeit. Olivér fáradhatatlanul mászik fel az akadálypályán a jól megérdemelt csúszdáig (kis óvó segítséggel) és már rájött, hogy a lecsúszás csak simán ülve és kinyújtott lábbal egyáltalán nem extra. Most a hasra fordulás útközben és aztán végig hason csúszás (nem előre fejjel) a menő. Délutánonként kb. fél öttől (amikor a zöldséges pont bezár) körülbelül hatig vagy hétig vagyunk a "nagyjátszón" ekkor már van elég árnyék és nagyon kellemes tud lenni a homok is mezítláb:-)


Akadnak veszélyek, viták a mászóka tetején, harapások, küzdések éppen hisztikorszakukat élő két-háromévesekkel, de összességében jó kis program és egyelőre megunhatatlannak tűnik Oli számára. Eddig a hintázásból maga az ének ment inkább (a hinta-palinta volt nagyjából az első értelmes szókapcsolat, amit kimondott) most már imád benne lenni és hajtja is magát.

2008. augusztus 3., vasárnap

Aphrodité-Göd


Mivel a hétvégén nagyjából mindenkinek a gatyájában is víz folyt ezért úgy döntöttünk, hogy elmegyünk pancsolni egyet. Mindkét napon Gödön voltunk egy ottani kis szálloda kertjében, ahol három remek pancsolásra (úszásra kevésbbé) alkalmas medence és viszonylag kevés izzadó ember volt. Oli nagyon élvezte a vizet, a pancsolás után pedig Atti kukucska játékait is.



2008. augusztus 2., szombat

Felfedezések

Néhány új játék is előkerült mostanában.



Júliusban például a papíripar örülhet, hogy megnövekszik a Hegedűs család fogyasztása.:-)






A minimál design bútorokhoz illő kiegészítőt is sikerült találnunk...



Ma, augusztus 2-án végre megint sikerült üvegpohárból inni. Persze természetesen vizet. Annyira nem tetszett.:-)


















Ez volt a második este, hogy bevágtam egy nagy adag junior tejet és hallgattam mesét úgy, hogy nem rohantam egyből az ágyra, nem üvöltöttem egy hangos SZIÁ-t és nem dugtam közben a mobiltelefont az ágy és a könyvszekrény közé... hallgattam és figyeltem... Mert érdekelt.





Másnap reggel pedig... nyami-nyami nutelláskenyér:-)

Csajok a nyárban- Lili Panka


Ötnapos a kis Márton Lili Panka- ma írta a Viki híradó.:-)

2008.07.29-én reggel 8 órakor született és nagyon szép.
Üüüüüüüüdv a nagyviláááááááágban és sok tejcit és nagy szundikat kívánok Neked! Puszi: Olivér